Morgan Hoffmann története 2. rész

Áruljuk már el, mi is történt!

Morgan észrevette, hogy a szegycsontja erősen kiemelkedik, és a mellizma csökken. Elment több orvoshoz is, akik nem tudták megmondani, mi a baja. A versenyek között három éven keresztül járta Amerika orvosait, hogy rájöjjenek, mi okozza a mellizma sorvadását. Egy szakorvos szerint idegi rendellenessége van a kulcscsontja alatt. Látott már ilyet, két hét alatt ki lehet kezelni, mondta.

„Jöjjek vissza egy hónap múlva, mondta, addigra visszatérnek az izmaim.” – emlékszik vissza Hoffmann.-„Visszamentem egy hónap múlva, az izmaim nem fejlődtek, a doki meg eltűnt. Írtam neki, hívtam, semmi.”

Felkereste a new-yorki Special Surgery kórházat, meg a Cleveland Clinicet, nem járt szerencsével. Közben szvingsebessége folyamatosan csökkent, izmai sorvadtak, türelme egyre fogyott. Következett egy ötnapos kivizsgálás a híres Mayo Klinikán, EKG, CT, EMG, minden ilyesmi. Nem érdekelte, mennyibe kerül, meg hogy fizeti-e majd a biztosító, a végére akart járni. Az utolsó napon nyolc orvos állta körül az ágyát, hogy közöljék az újságot: semmi újság, nem tudják, mi a baja.

2016-ban visszatért a Special Surgery kórházba, ahol egy ideggyógyász vér-tesztet javasolt, aminek az eredményét egy hónap múlva ígérte. Hat hónappal később felhívta Hoffmannt, és egy ötperces beszélgetésben közölte, hogy „Facioscapulohumeral muscular dystrophy”-ja van. Hozzátette, hogy lehet próbálkozni terápiával, de ennyi. Folyamatosan csak rosszabb lesz.

Hoffmann nem törődött bele a válaszba, és elment Miamiba egy kiemelkedő muscular-dystrophy (izomfejlődési-rendellenesség) specialistához, aki megerősítette a korábbi diagnózist. Jöjjön vissza tíz év múlva, megpróbálják mozgás-képesen tartani, mondta.

„Ez a legnagyobb baromság, amit hallottam!” – így Hoffmann.-„Basszák meg, így nem lehet egy embert kezelni!”

A kérdéses „facioscapulohumeral muscular dystrophy (FSHD) a test három táját támadja meg leginkább: az arcot, a vállat és a felkart, nem olyan kóros, mint a Duchenne. A tünetek csak későbbi stádiumban jelentkeznek, és ritkán támadják meg a szívet és a tüdőt. Az élettartamot általában nem rövidíti le, annál inkább az élet minőségét. Az orvosok hasonló betegséggel diagnosztizáltak egy olimpiára készülő tornásznőt, aki egy év múlva tolószékbe kényszerült.

Hoffmann megfogadta, mindent megtesz, hogy ezt a sorsot elkerülje! Az első jelek jók voltak, a második helyet szerezte meg a 2017-es Honda Classicon, ez volt a profik között a legjobb eredménye.

Aztán közzétett egy levelet a Players Tribune-ban.

„Kérem, tudja meg mindenki, ez a betegség nem fog megakadályozni abban, hogy elérjem nagy álmomat, hogy versenyt nyerjek a PGA Touron, és senki mást sem nem gátolhat abban, hogy kergesse vágyait!

Csak hát az orvosok pont az ellenkezőjét mondták. Állapota folyamatosan romlani fog, míg nem lesz képes már játszani. A nyugati orvoslás kedvezőtlen hírei után máshová fordult.

„Érdekes, hogy az emberek hogy viszonyulnak az „alternatív terápiához”, ez egy ijesztő kifejezés lett.” – mondja Hoffmann. –„ Orvoshoz menni, felíratni tablettát, vagy beadatni injekciót, körülbelül 100 éves. Az alternatív gyógyászat meg itt van velünk 10.000 éve. Az emberek, akik ezzel a gyógymóddal foglalkoztak, tudták, hogyan fejlesszék magukat, hogyan ismerjék meg a növényeket és a természetet. Hisznek abban, hogy minden növény jó valaminek a gyógyítására.”

Hoffmann útja az „eredeti gyógyszerek” felé úgy kezdődött, ahogy a mai modern utak szoktak: online olvasással. Kezdett máshogy gondolkodni a testről, belegondolni, hogy betegsége nem a véletlen műve volt, hanem a környezet következménye. Hogy mit evett, kikkel beszélt, milyen fogkrémet használt, mit nézett a tévében, mik voltak számára értékesek, hogyan aludt. Az a vélemény alakult ki benne, hogy a nyugati orvoskultúrát az anyagi nyereség vezényli a természetes gyógymódokkal szemben.

Dr.Joe Dispenza komoly gerincvelő gyulladással szenvedett az 1986-os triatlonon. Beszámolót írt „Heal” (Gyógyulás) címmel, amit a Los Angeles Times egy hosszú hirdetésnek nevezett, nem pedig valódi dokumentumnak. Ebben az illető leírta, hogy a javasolt kezelések helyett a meditáció erejével gyógyította meg a gerincét.

Hoffmann abbahagyta minden állati termék fogyasztását, és kizárólag nyers élelmiszereket evett. Semmi feldolgozott ételt, semmi csomagoltat, semmi főttet. Hallott egy esetről, amiben egy agydaganatos nőnek orvosai 40 napot adtak a túlélésre. Dr.Morse tanácsai alapján szőlővel drasztikus tisztításba kezdett, és a tumor hamarosan eltűnt. Mikor elmondták ezt az orvosoknak, az volt a válasz, hogy ez lehetetlen, biztosan rosszul diagnosztizálták, vagy a felvételt rontották el. Egyszerűen nem voltak hajlandók beismerni, hogy ők sem tudnak mindent.

Egy 17 napos időszakban Hoffmann csak szőlőt evett, nyolcszázat naponta. Reggelenként a nyitáskor kiment a jupiteri piacra, és felvásárolta a készletet. Itt van a szőlős srác! – mondták, emlékszik vissza mosolyogva.

Közben játszott a Touron, kicsit beszűkült tudattal, mellette feleségével 2017-ben elindították a Morgan Hoffmann Alapítványt az izomfejlődési rendellenességek gyógyításáért. Nem érezte jól magát a gyomirtószerekkel kezelt fairwayken. Az anyagi javak, autó, pénz, amikre korábban vágyott, nem jelentettek számára örömöt. Folyamatosan bombázta a PGA Tour vezetőit, hogy kizárólag Dasani vizet szolgáljanak föl a versenyeken.

2018 elején, amikor sorozatban hat alkalommal sem jutott cutba, elhatározta, hogy szünetet tart, és Nepálba utazott. Kilencven napot töltött a hegyekben szabadon élve. Itt ismerkedett meg a vizelet terápiával, egy ősi gyógymóddal, amikor valaki a saját vizeletét fogyasztja, keni be azzal egész testét, esetenként fogínyét.

Folytatása következik