Ballesteros interjú III.rész
K: Sajnálod, hogy a régebbi PGA Tour igazgató, Deane Beman nem dolgozott ki egy lehetőséget, hogy többet játszhass Amerikában?
B: Ez nem volt fair velem és a szurkolóimmal szemben sem. Én voltam akkor a világ legjobb játékosa. De ez nem csak Beamon-on múlt. Azt hiszem, a játékosok nem akarták, hogy pénzt vegyek ki a zsebükből. Hallottam néha a beszélgetésüket – jobb lett volna, ha elém állnak, és elmondják, hogy nem akarnak a világ legjobbja ellen játszani. Ma már más a helyzet, Amerika mindenkit szívesen lát.
K: Most 46 éves vagy (2003-ban…), mennyire értékeled Nicklaus 1986-os Masters győzelmét ugyanilyen idősen?
B: Túl jól emlékszem arra a hétre. Ott nekem állt a győzelem. Az az én versenyem volt. A 15-ösön a második ütésem egy laza 4-es vas volt, rosszul találtam el, az ütő kifordult a kezemből. A labda rövid lett, és a bal oldali vízakadályba ment. Ötös vassal teljes lendülettel kellett volna ütnöm.
K: Egyszer azt mondtad nekem, az a hét örökre megváltoztatta az önbizalmadat.
B: Igen, sajnos ez így van.
K: De két évvel később mégis megnyerted harmadik British Openedet, mégpedig a vasárnapi 65-tel, ami a legjobb utolsó napi eredményed a kiemelt (major) versenyeken.
B: A 87-es Masters rájátszásában is elrontottam egy rövid puttot, de az a 10-dik lyukon volt, egy kihagyható gurítás az árnyék miatt, nem volt annyira fájó, mint a 86-os. Aztán 88-ban látványosan játszottam Lytham-ben, de ha elkezdesz hibázni teljes ütéseket és rövid gurításokat, az beégeti magát az agyadba. Ha meg már ott van, ha már óvakodnod kell, vége az önbizalmadnak.
K: Tony Jacklin azt mondja, hogy ő akkor veszítette el önbizalmát, amikor a 72-es Open győzelmet átengedte Lee Trevino-nak.
B: Soha nem is lett utána már a régi. Az egyik legjobból rövid idő alatt egy összezavarodott játékos lett. Nagyon fontos, hogy az ember ne komplikálja túl a dolgokat. Érzés szerint játszani még mindig a legjobb megoldás, természetesen az alapoknak teljesen rendben kell lenniük. Abban a pillanatban, ha túl sok mindenre kell gondolnod, odafigyelned, kezdődnek a problémák.
K: Az emberek gyakran hasonlították a játékodat Phil Mickelsonéhoz. Ez helytálló megállapítás?
B: A hosszú játékunk valamennyire hasonló, ami egyikünk számára sem dicséretes összevetés. Az én rövid játékom a valaha volt legjobbak egyike. Nagyszerű technika, nagyszerű képzelőerő. Én sokkal több ütés variációval rendelkezem a green körül, mint ő, és sokkal jobban gurítok is. Mindenki azt mondja, hogy Phil hihetetlen dolgokat művel a green körül. Elismerem, tényleg rendkívüli, amit néha csinál. De szerintem általánosságban mégsem olyan jó, ahogyan azt sokan gondolják. Minden elismerésem mellett, úgy tűnik, hogy minden ütéshez a sand wedge-ét használja. Én a 3-as vastól kezdve a sand wedge-ig minden ütőmmel chippeltem. Fogadnék, hogy a statisztikák bizonyítanák az igazamat.
K: Így is van. Szerinted fog Mickelson major tornát nyerni? (A kérdés 2003-ban hangzott el!)
B: Úgy gondolom – igen, de az idő múlik. Az életben és a golfban akkor kell a dolgokat megragadni, amikor jönnek. Ha kihagyod a kínálkozó lehetőségeket, a dolgod nehezebb lesz. Neki is lesz még lehetősége bőven, de gyakorlattá válhat a második-harmadik hely, és megint a második-harmadik hely. Megszokod, hogy második-harmadik lettél. Mégis, az egyik ilyen alkalommal a labda mégis csak bemegy a lyukba, amikor arra szükség van.
K: Colin Montgomerie 40 éves; idős már ahhoz, hogy major-t nyerjen?
B: Mickelsonnak még van ideje, Colinnak valószínűleg már nincs.
K: Véleményed szerint te kihasználtad a kínálkozó lehetőségeket?
B: Nem mindet, de többnyire éltem velük. Két Masters-t, 86-ban és 87-ben kiengedtem a kezeim közül, de amikor lehetőségem adódott, legtöbbször győztem. Nem csak az 5 kiemelt versenyen. Ötször nyertem Wentworth-ben a Match Play Világbajnokságon, hatszor végeztem az élen az év végi kereseti lista összesítésben. Világszerte 87 győzelmet arattam, és Ryder Kupa statisztikám, 20 győzelem, 12 döntetlen, 5 vereség is nagyszerű.
K: Boldog ember vagy?
B: Az életemben a legtöbb dologgal elégedett vagyok, de a játékommal nem. Imádok játszani, de nem élvezem különösen, ha a labdám oldalra megy. Ezt nagyon nehéz elfogadni.
A befejező rész következik.