YANI TSENG tanulságos története
9 min read
Lorena Ochoa
Nehéz úgy belekezdeni az időigényes írásba, hogy az embernek erős kétségei vannak, írása tárgyát ismerik-e egyáltalán, mert a megértéshez az feltétlenül szükséges lenne. Mint ebben a helyzetben is: írásom „hőse” ugyanis Yani Tseng!
Hányan hallottak már róla? Mit lehet, illetve mit kell róla tudni?
Ha azzal kezdem, hogy 663 napja nem indult versenyen, nem sokan kapják fel a fejüket, ha meg hozzáteszem, hogy utoljára több, mint 3243 napja nyert versenyt az LPGA Touron, a nagytudású magyar golfozók könnyen kijelenthetik: Ki ez a nyeretlen kétéves, miért izgalmas egyáltalán?
Napok óta foglalkoztat a téma, számomra ez egy rendkívül érdekes történet, mégsem akartam időt szánni a közzétételre. De most, hogy megjelent egy írás a golf mentális oldaláról, talán erre a cikkre is szánnak majd páran egy kis időt…
Visszatérve Yanira, cseppet sem nyeretlen, és nem is kétéves!
Kezdjük egy fontos hírrel: a most 32 éves tajvani hölgy hamarosan rajthoz állhat az LPGA Gainbridge versenyén a floridai Lake Nonában, amelynél számára kedvesebb helyet nem is találhatott volna, hogy visszatérjen a versenygolf világába! Tseng 2009-ben megvette Annika Sörenstam egykori házát Nonában, nagy tervekkel többek között arra vonatkozóan, hogy ő hogyan fogja majd trófeákkal megtölteni a világ legjobb női golfozójának éppen kipakolt beépített kupa-szekrényét?
Akkoriban szép idők jártak rá, olyannyira, hogy 109 hétig (2011-től) ő vezette a világranglistát, és az LPGA kereseti listáját. Öt évvel később a 102., 2018 végén már csak a 328. Jelenleg a 919. a rangsorban.
De mi történt, megmagyarázható-e ez a hatalmas visszaesés?! Erre a kérdésre ő maga is csak keresi a választ.
„A gyakorló napokon igazán jól játszottam.” – nyilatkozta. „ De amikor eljött a verseny, elvesztettem a kontrollt a gondolataim, a swingem és a testem fölött. Nem bíztam magamban.”
Időközben eladta a nonai házat, és visszatért Kaliforniába, ahol pályakezdése idején lakott, hogy könnyebben tudjon hazarepülni Tajvanra idős édesapjához.
2019-ben hátsérülést szenvedett, és a fájdalom kisugárzott a bal lábába. A műtét helyett a pihenést választotta, és 2020-ban a Founders Cup versenyen Phoenixben szeretett volna újra játszani, de közbejött a COVID-19. Így aztán hazament Tajvanra, és most az év elején tért vissza Amerikába.
Tseng 15-ször (!) nyert az LPGA Touron, négy pont hiányzik neki, hogy bekerüljön az LPGA Hall of Fame-be! Elszánt, hogy bebizonyítsa magának, és szurkolóinak, hogy tud még magas színvonalon golfozni!
Ehhez arra van szüksége, ne törődjön azzal, mások mit gondolnak! Ez azért nagyon nehéz, mert Tajvanon lehetetlen elmenekülnie a „celebrity” – híresség-státusztól.
„Az emberek kérdeznek…Folyamatosan kérdezik.”Mi van Yani? Mi történt? Miért, miért, miért? Sokszor én is szeretném tudni, miért?!”
Két évvel ezelőtt Yani azt szerette volna, ha nem történt volna meg semmi! Ne lett volna a legfiatalabb játékos, aki ötödik Major trófeáját nyerte! Soha ne lett volna világranglista vezető, ráadásul folyamatosan 109 héten, tehát több, mint két éven keresztül! Soha ne uralta volna az egész világot bejáró versenysorozatot, úgy, hogy ha hazájában megivott egy pohár sört, benne volt az esti híradóban…
„Most, hogy idősebb vagyok, az emberek azt mondják, igyak többet! Úgy gondolják, több kikapcsolódásra van szükségem.”
A hullámhegyek és hullámvölgyek nem ismeretlenek a golf világában. Azt sokan a legnagyobb ajándéknak tartják, ha valaki, mint Lorena Ochoa (ismerjük őt?) és Annika Sörenstam (nem Sörensen!) a csúcson, mindketten világelsőként tudják befejezni pályafutásukat!
De Tseng formahanyatlása nem hullámvölgy, hanem szakadék, amire a szenvedő fél sem találja a magyarázatot.
„Nem tudom elmondani, hányszor sírtam!” – mondta. „Hogy hányszor sírtam a pályán!”
A kétségek lassan lepik el az embert. Tseng jelenlegi edzőjének elmondása szerint Yani ötödikként végzett egy versenyen Ázsiában, és egy riporter egyből azt kérdezte: mi történt? A következő héten megint a legjobb 10 között volt, de ott az a kérdés hangzott el: Mi történt? Hullámvölgyben vagy? És bármilyen hülyén hangzik, ő maga is elkezdte keresni a válaszokat.
Amikor a világranglista vezetője lett, azt gondolta, hogy napi 12 órát a range-en kell töltenie! Labdákat ütve gyakorolni, mert szerinte egy világelsőnek azt kell csinálnia! Hogy nem ilyen munkával jutott föl a csúcsra, az nem érdekelte.
„Az volt előttem, hogy milyennek is kell lennie egy ranglista-vezetőnek, sokkal jobbnak, mint én!” – meséli.
Stacy Lewis (ő szintén világranglista vezető volt, amerikai) nagy csatákat vívott Tsenggel, ő váltotta a csúcson.
„Játszhatsz egy ritmusos tehetség mellett, mint például Inbee Park, és észre sem veszed, hogy 65-öt ütött. De Yanit nézni, figyelni kell! „ -mondta. Nem akármilyen elismerés egy pályatárstól!
Lewis is azt mondja, hogy a hírnévvel járó terheket nagyon nehéz elviselni.
2011-ben Tseng világszerte 12 versenyt nyert meg, közöttük egy LPGA-t Tajvanon, melyet először rendeztek meg ott. Erre az eseményre többen voltak kíváncsiak, mint ahányan 1999-ben Tiger Woodsra a Johnny Walker Classicon! Taipeiben a belvárosban tartott sajtótájékoztatón ugyanaz a biztonsági őr vigyázott rá, mint előzőleg Lady Gagára. Az emberek felmásztak a fákra, csakhogy egy pillantást vethessenek a nemzet új csillagára! Versenyzőtársa, a svéd Sophie Gustafson szintén fölmászott a klubház tetejére, hogy lefényképezze a Yani-mániát! Soha nem látott hasonlót!
Amikor a győztes Tseng vasárnap lejött a 18-as greenről és átölelte 92 éves nagymamáját, szinte őrjöngött a húszezres nézősereg!
Először jól esett a szeretet – mondja – de nem tudtam, hogyan kezeljem.
Senki, a családom se tudta, mi fog következni, a tajvani csapatom sem. Először történt ilyesmi, és nem voltunk rá fölkészülve.
Az LPGA vezetője (commissioner) Mike Whan szerint Tseng helyzete hasonló, mint Tom Bradyé Bostonban.
„Gyakorlatilag lehetetlen számára úgy kiszállni egy autóból, hogy ne fényképeznék le azonnal.A sajtótájékoztató meg olyan volt, mint egy elnökválasztás idején, őrület, mennyi kamera volt bent a teremben!” – mesélte Whan.
Tízéves korában Tseng első edzője Tony Kao volt, aki arra tanította, üsse a labdát minél messzebb! Tizenkét évesen már tudott draw-t és fade-et is ütni, kb 240 yardnyi távolságra. Amikor bekerült az LPGA Tour mezőnyébe, Glen Dougherty foglalkozott vele, és ő az állandóság és kiszámíthatóság érdekében csökkentette az erőt. Dougherty szerint az egész mezőnyben senkinek nem volt olyan erős lába, illetve a drive-hoz használt lábmunkája, mint Tsengnek, és erre nem is volt szüksége.
Az évek (és kétségek…) alatt a versenyzővel foglalkozott több neves edző is: Gary Gilchrist (többek között/?/ Kővári Dani edzője), Dave és Ron Stockton, Claude Harmon III valamint Kevin Smeltz. Ismét saját megjegyzés, hogy ennyi tanács igénylése is csak bizonytalanság esetében elképzelhető, ugyanakkor növelheti is a bizonytalanságot.
2018 tavaszán kezdett dolgozni Maysonnel, akkor ütőfejsebessége 109 mph volt, és labdái a tervek szerint 50 láb (kb. 17 méter) magasságban szálltak.
„Túlságosan gyors volt a backswingje, és sajnálom kimondani, de a mozgása olyan volt, mint egy 20 hendikepesé!” – meséli az edző.
„Nem egyszer hibáztam, a labdáim mindenfelé mentek!” – ismeri el a játékos. -”Ezért aztán alacsonyabbakat ütöttem, hogy a labdáimat játékban tudjam tartani. Ha félsz, hogy a labda rossz irányba, rossz helyre megy, automatikusan rövidebb ütésre törekszel.”
Közösen átállították Tseng swingjét, és most úgy érzik, jelenleg jobban üti a labdát, mint amikor a világranglistát vezette!
„A női játékosok között messze ő a legjobb „ball-striker” – dicséri őt az edző.
Viszont jött egy újabb probléma, a „yip”, ami a gurítását tette tönkre. Egyre többször találta el a fairwayt és greeneket, de romlott a gurítása.
„A végén már úgy éreztem, hogy a második ütésemmel a lyukba kell jutnom!”- ecseteli a drámát. Ezzel a problémával Derek Uyedához fordult, aki több nagy név, így Phil Mickelson és Xander Schauffele segítségére is volt. Tseng egy vonalat rajzolt a labdájára, ebben bízott a puttoknál, és elmondása szerint „önbizalmilag” most 70-80%-nál tart.
„Úgy érzem, a képességeim jobbak, mint korábban, jobban ütöm a labdát, mint korábban, de mentálisan nem vagyok még a régi!” – nyilatkozta.
2019-ben hazament Tajvanra, és belevágott egy 10 napos meditációs elvonulásba. Elég keményen hangzik: nem beszélhetett, nem telefonálhatott, nem használhatta a komputert, egyáltalán NEM TEREMTHETETT SZEMKONTAKTUST (!), a déli 12 órát követően semmit nem ehetett!
Az első öt napban folyamatosan sírt, aztán jobban lett. Az évek alatt annyi helyről, annyi embertől szerette volna megtudni a válaszokat kérdéseire, hogy elűzze belső démonait…
A csöndben, az elkülönített sötétszobában végre magába nézett, és megtalálta önmagát.
„Nem akarom ilyen keményen élni az életemet.” – mondja – „Túl szigorú voltam magamhoz.”
Tseng a kúrát teljesen megbékélt lélekkel hagyta el. Kapcsolata azóta barátaival és a családjával is jobb lett, ezért pár hónap múlva visszament egy második 10 napos szeánszra is!
Lassan közeledünk azért a jobb dolgok felé, 2019 őszén nézőként kiment a Swinging Skirts LPGA versenyre Tajvanon, és egy fontos dologra jött rá!
Fölfedezte, hogy továbbra is imádja ezt a játékot! Szinte már hiányzott neki a versengés, és az azzal járó nyomás!
Most, hogy láthatóan egyenesbe került, föltették neki a kérdést, mit ajánlana a többi fenoménnek?
„Legyenek önmaguk! Én egy másvalakiért golfoztam. Olyan személy akartam lenni, amilyet az emberek elvártak, ahelyett, hogy önmagam lettem volna. Szeretnék visszatérni a régi Yanihoz!”
Azt mondja, lassítani akar a tempón, visszavesz a személyes elvárásokból. Többé nem cél a világelsőség sem, csak szeretné újra jól érezni magát a pályán.
Szerintem ilyen gondolatokkal ismét messzire viheti.
Szurkolok is majd neki (itthonról, a karosszékből…) a 2021.február 25-dikén kezdődő Gainbridge LPGA versenyen a floridai Lake Nonában!
